1. A Bizottság, a piacfelügyeleti hatóságok és a bejelentett szervezetek, valamint az e rendelet alkalmazásában részt vevő egyéb természetes vagy jogi személyek az uniós vagy a nemzeti joggal összhangban tiszteletben tartják a feladataik ellátása során megszerzett információk és adatok titkosságát oly módon, hogy védjék különösen a következőket:

(a) az (EU) 2016/943 európai parlamenti és tanácsi irányelv ^{57Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/943 irányelve (2016. június 8.) a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről ([HL L 157., 2016.6.15., 1. o.](https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/AUTO/?uri=OJ:L:2016:157:TOC)).} 5. cikkében említett esetek kivételével a szellemitulajdon-jogok, valamint valamely természetes vagy jogi személy bizalmas üzleti információi vagy üzleti titkai, így például forráskódja;

(b) e rendelet hatékony végrehajtása, különösen az ellenőrzések, a vizsgálatok és az auditok céljából;

(c) köz- és nemzetbiztonsági érdekek;

(d) a büntetőjogi vagy közigazgatási eljárások lefolytatása;

(e) az uniós vagy a nemzeti jog szerinti minősített adatok.

2. Az e rendelet alkalmazásában részt vevő, (1) bekezdés szerinti hatóságok kizárólag olyan adatokat kérhetnek, amelyek az MI-rendszerek által jelentett kockázatkockázata kár bekövetkezési valószínűségének és az említett kár súlyosságának kombinációjaArticle 3(2) értékeléséhez, valamint hatásköreik e rendeletnek és az (EU) 2019/1020 rendeletnek megfelelő gyakorlásához kifejezetten szükségesek. Megfelelő és hatékony kiberbiztonsági intézkedéseket kell bevezetniük a megszerzett információk és adatok biztonságának és titkosságának védelme érdekében, valamint az alkalmazandó uniós vagy nemzeti joggal összhangban törölniük kell az összegyűjtött adatokat, amint azokra már nincs szükség a megszerzésüket indokoló célból.

3. Az (1) és a (2) bekezdés sérelme nélkül az illetékes nemzeti hatóságok között, illetve az illetékes nemzeti hatóságok és a Bizottság között bizalmas alapon megosztott információk nem hozhatók nyilvánosságra a kibocsátó illetékes nemzeti hatósággal és az alkalmazóval való előzetes egyeztetés nélkül, amennyiben a III. melléklet 1., 6. vagy 7. pontjában említett nagy kockázatú MI-rendszereket a bűnüldöző, határellenőrzési, bevándorlási vagy menekültügyi hatóságok használják, ha az ilyen nyilvánosságra hozatal közbiztonsági és nemzetbiztonsági érdekeket veszélyeztetne. Ez az információcsere nem terjedhet ki a bűnüldöző, a határellenőrzési, a bevándorlási vagy a menekültügyi hatóságok tevékenységeivel kapcsolatos érzékeny operatív adatokra.

4. Az (1), a (2) és a (3) bekezdés nem érintheti a Bizottságnak, a tagállamoknak, a releváns hatóságaiknak és a bejelentett szervezeteknek az információcsere és a figyelmeztetések terjesztése tekintetében, többek között a határon átnyúló együttműködés kontextusában fennálló jogait és kötelezettségeit, és nem érintheti az érintett feleknek a tagállamok büntetőjoga alapján fennálló tájékoztatásnyújtási kötelezettségeit.

5. A Bizottság és a tagállamok – amennyiben szükséges, valamint a nemzetközi és a kereskedelmi megállapodások releváns rendelkezéseivel összhangban megoszthatnak bizalmas információkat azon harmadik országok szabályozó hatóságaival, amelyekkel a bizalmas kezelésre vonatkozó, megfelelő szintű titoktartást biztosító, kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokat kötöttek.